Az „A.” jelű kötet célja meghatározni a Platform üzleti környezetét, hiszen a smart city kialakítása alapvetően a magas fejlettségű technológiák (elsősorban információs és kommunikációs technológiák) használatával élhetőbb, színvonalas, jobb és fenntartható városi életkörülményeket biztosít hatékony erőforrás (anyag, energia, szolgáltatás) felhasználás mellett. Az európai és magyarországi programok alapján egyre több hazai település dolgozik intelligens városi szolgáltatások bevezetésén, vagy tervei között szerepelnek olyan beruházások, amelyek az okos megoldásokat helyezik előtérbe. Az okos városok hatékony megvalósításának biztosítása érdekében a kormányzat olyan stratégiát határozott meg, amely során az Intelligens Városi Szolgáltatásokra Vonatkozó Technológiai Platform kialakítása válik szükségessé.

Az NSCP kialakítása és hatékony működése négy érintett fél folyamatos, szerves egymásra hatása és közreműködése mellett történik meg. Az érintett felek:

A központi kormányzat, amely az országos törvényi kereteket határozza meg

Az önkormányzatok, amelyek a helyi szolgáltatásokat szervezik

Állampolgárok

Szolgáltatást nyújtók, a szolgáltatók, akik az egyes rendszerek funkcióit a felhasználók felé közvetítik (pl. könyvtár), illetve akik a smart city funkciókat biztosítják (a könyvtár számára a smart city megoldásokat szállítók)

A (hazai és külföldi) állampolgárok, akik a szolgáltatások nagy részét igénybe veszik.

A felek közös érdeke, hogy az NSCP keretében intelligens, működő és fenntartható fejlesztések jöjjenek létre. A szolgáltatás intelligens, amennyiben technológiai alapú és javítja az életminőséget, valamint a hatékonyságot; a szolgáltatás működő, amennyiben a többség által használt és stabilan teljesít; a szolgáltatás fenntartható, amennyiben a felhasználók valós igényein alapul és fenntartható üzleti modell alapján működik.

A felek az együttműködésük során többféle szerepkört tölthetnek be, egyszerre akár többet is. Így az érdekelt csoportok az általános smart city követelmények teljesülésén felül különböző szerepkörükből fakadóan eltérő preferenciákat támasztanak a smart city szolgáltatások bevezetésével szemben.

A felek szerepköreik szerint lehetnek:

A szolgáltatás megrendelői, akik a szolgáltatásokkal szembeni igényeket megfogalmazzák

A szolgáltatás szállítói, akik a megrendelői igényeknek megfelelő szolgáltatást létrehozzák (akár úgy, hogy a megrendelő saját magának fejleszt)

A szolgáltatás közvetítői, akiken keresztül a szolgáltatás az állampolgárokhoz eljut

Szolgáltatás igénybe vevői, azaz minden olyan fél, aki a „smart” szolgáltatásokból származó többletet közvetlenül élvezi.