Új korszak hajnalán
Az e-mobilitás már nem a jövő ígérete, hanem a jelen valósága. 2023-ban világszerte mintegy 14 millió elektromos autót adtak el, ami az újautó-eladások 18 százalékát tette ki. A piac egyenlőtlen: Kína dominál 60 százalékos részesedéssel, Európa 25 százalékkal követi, míg az Egyesült Államok tíz százalékkal zárja a sort. Ezek a régiók nemcsak az e-járművek aktuális eladása, hanem e kategória növekedési tendenciáiban is vezetnek, hanem egyúttal az összes autóértékesítés kétharmadát is adják.
Globálisan tehát az elektromos autók 95 százaléka Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában koncentrálódik, míg az összes forgalomban lévő jármű 87 százaléka fut ezen a három földrészen.
2024-ben 17 millió elektromos autót adtak el világszerte, 2023-hoz képest az összvolumen nőtt, de Európában kissé csökkent.
Forrás: ACEA, www.acea.auto
Árparitás: még várat magára
Bár az elektromos járművek ára globálisan csökken, a legtöbb piacon még mindig drágábbak, mint a belső égésű motorral szerelt modellek. Kínában viszont már a 2023-ban eladott elektromos autóik több mint 60 százaléka olcsóbb volt, mint a hagyományos társaik.
Európában és az Egyesült Államokban viszont az EV-k (EV: electric vehicle, elektromos jármű) továbbra is prémium kategóriás termékek – részben azért, mert a kínálat kétharmadát nagy méretű SUV-k (utcai terepjáró) és kisteherautók teszik ki.
A szakértői előrejelzések szerint az árparitás Kínán kívül legkorábban 2030 körül valósulhat meg – ez azonban nagymértékben függ a nyersanyagáraktól, a gyártási volumenektől és a szabályozási környezettől.
Kisebb, olcsóbb, népszerűbb
A kínai gyártók egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a globális piacból, különösen a kisebb, megfizethetőbb modellek révén. Ezek a járművek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is gyorsan terjednek – és komoly versenyt támasztanak a hagyományos autógyártóknak: mert bár Európában és az Egyesült Államokban egyelőre drágák az e-autók, Kínában az eladott e-autók nagy része már olcsóbb egy átlagos belső égésű járműnél.
Használt EV-piac: új lehetőség a tömegek számára
Az elektromos járművek másodlagos piaca is gyorsan bővül. 2023-ban Kínában mintegy 800 ezer, az Egyesült Államokban 400 ezer, míg a legnagyobb európai piacokon (pl. Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Egyesült Királyság) összesen több mint 450 ezer használt elektromos autó cserélt gazdát.
A használt EV-k ára gyorsan csökken, így egyre szélesebb rétegek számára válnak elérhetővé. Ez különösen fontos lehet azokban az országokban, ahol az új elektromos autók ára még mindig jelentős akadályt jelent a tömeges elterjedés előtt.
Norvégia: a jövő laboratóriuma
Az északi országok közül Norvégia a legelőrehaladottabb: az újautó-eladások több mint 90%-a már elektromos, és a kormány célja, hogy 2025-re kizárólag zéró kibocsátású járművek kerüljenek forgalomba. Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdaságstratégiai döntés is: az olajalapú gazdaság fokozatosan alakul át egy alacsony kibocsátású, technológiaorientált modellé.
De hogyan áll ebben a forradalmi átalakulásban Magyarország? Követjük az európai trendeket, vagy lemaradásban vagyunk? A válasz összetettebb, mint elsőre gondolnánk.
Magyarország: zöld rendszám, szürke valóság?
2024 végére Magyarországon 60 ezer tisztán elektromos és 251 ezer hibrid meghajtású jármű közlekedett. Bár ez elsőre biztatónak tűnhet, a teljes gépjárműállományhoz (5,2 millió jármű, ebből 4,2 millió személyautó) viszonyítva ez még mindig szerény arány: kb. 1-1,5%-a tisztán elektromos és 6%-a hibrid, de ebből csak kb. 1% a hatótávnövelt vagy plug-in hibrid. Ráadásul a magyar személyautók átlagéletkora 16,2 év – ez európai szinten is kiugróan magas, és jól jelzi, hogy a járműpark megújulása lassú, ennek felgyorsítására jelentős állami és piaci ösztönzésre lenne szükség. Magyarországon 2024-ben mintegy 233 ezer személyautót regisztráltak, ezen regisztrációknak nagyjából a fele új autó, a másik fele külföldről használtan behozott jármű. 2024-ben lassú növekedés után 7% a tisztán elektromos hajtású járművek aránya.
A hibridek összességében nagyobb arányt képviselnek az eladott autók körében, mint a benzines és dízeles meghajtású társaik együttesen.
A zöld rendszámok számának növekedése ugyan dinamikus, de még mindig jóval elmaradunk az EU-s átlagtól. Ausztria, Hollandia vagy épp Franciaország is jóval előrébb jár az átállásban, és míg nálunk az elektromos autó még mindig sokszor státuszszimbólumként jelenik meg, más országokban egyre inkább tömegcikké válik – köszönhetően az ösztönző programoknak, adókedvezményeknek, és fejlett töltőinfrastruktúrának.
Forrás: KSH
Forrás: Belügyminisztérium
A töltőinfrastruktúra mint a fejlődés kulcsa – vagy gátja?
A technológia egyik legnagyobb kihívása az infrastruktúra kiépítése. 2024 végén Magyarországon 4175 nyilvános töltőpont működött, ebből 1005 DC (egyenáramú) gyorstöltő. A növekedési ütem éves szinten meghaladta a 26 százalékot, ami bíztató, azonban az eloszlás rendkívül egyenetlen: a legtöbb töltő Budapesten és Pest megyében található, míg vidéken az e-autózás még mindig komoly kihívást jelent.
A problémára az EU is reagált: az úgynevezett AFIR-rendelet (Alternative Fuels Infrastructure Regulation) 2025-től előírja, hogy a főbb közlekedési útvonalakon legalább 60 kilométerenként nagy teljesítményű töltőket kell telepíteni. Ez jelentős nyomást gyakorol majd az országos infrastruktúra-fejlesztésre – a kérdés csupán az, hogy hazánk meg tud-e felelni ezeknek az elvárásoknak.
A verseny már elindult: az MVM Mobiliti, a MOL Plugee és a DrivE.ON a legnagyobb szereplők a hazai piacon. Egyre több mobilalkalmazás, azokban is dinamikus árazás és valós idejű töltőkereső segíti a felhasználókat, de a tapasztalatok szerint a rendszer még mindig töredezett, és sokszor bonyolult az egyes szolgáltatók közötti váltás.
Hogy látja mindezt a felhasználó?
Érdekes adalék, hogy a magyar EV-tulajdonosok körében a tapasztalat meggyőzőnek bizonyult: 91 százalékuk újra elektromos autót venne. Számukra ezek a leggyakrabban említett előnyök:
A hátrányok listája is ismert:
Ezen problémák egy része technológiai (pl. akkuteljesítmény), másik része pszichológiai és edukációs jellegű. Egy biztos: az elektromos közlekedésre való áttérés nemcsak műszaki, hanem mentális váltást, új gondolkodásmódot (esetekben és kezdetben mindenképpen tudatosabb tervezést) is igényel.
Piaci szereplők, stratégiai irányok és fenntarthatósági dilemmák
Az autógyártók különböző stratégiával reagálnak a változásokra. A Tesla továbbra is az elektromos járművek tisztán elektromos pionírja, míg a Toyota inkább a hibridek fokozatos fejlesztésében látja a jövőt. Az európai gyártók – mint a Volkswagen vagy a Renault – agresszíven lépnek be az EV-piacra, és saját márkáik alá új modellcsaládokat fejlesztenek.
Magyarországon az akkumulátorgyártás lett az egyik legfontosabb gazdasági ágazat: Debrecenben, Iváncsán és Komáromban is jelentős beruházások történtek, főként ázsiai cégek részéről (pl. CATL, Samsung SDI). Ezek a projektek munkahelyteremtést és GDP-növekedést ígérnek, ugyanakkor komoly fenntarthatósági kérdéseket is felvetnek – például a vízfelhasználás, talajszennyezés, valamint a helyi közösségek bevonása, vagy éppen elhanyagolása kapcsán. Ezek a tényezők mind-mind hatással lehetnek az elektromos autók elfogadottságára, felhasználói-lakossági megítélésére.
Merre tovább? Áttörés vagy megrekedés?
Világosan látszik, hogy az e-mobilitás térhódítása Magyarországon immár nem csupán lehetőség, hanem elkerülhetetlen irányzat: az uniós szabályozás, a globális piaci trendek és a fogyasztói szokások átalakulása egyaránt erősítik a folyamatot. Ugyanakkor a valódi áttöréshez komplex, összehangolt cselekvésre – és legalább az alábbi feltételek biztosítására – van szükség:
Magyarország előtt két út áll: vagy követőként (passzív résztvevőként) lavíroz a nagyobb szereplők között, vagy átgondolt - és tudatos stratégiával jól teljesíthet a régióban, kiaknázhatja a szektor által kínált lehetőségeket, előnyöket. Az e-mobilitás – mint azt a fenti összefoglaló jól szemlélteti – nemcsak technológiai kihívás, hanem gazdasági és társadalmi lehetőség is.
A kérdés tehát nem az, hogy megéri-e elindulni az e-mobilitás útján, hanem sokkal inkább az: mikor és hogyan tudunk valóban élni ezekkel az iparág által kínált előnyökkel?
Folytatás hamarosan: Töltés alatt a jövő – Mire képes ma az e-mobilitás?
Forrás: Az e-mobilitás piacának felmérése – Összefoglaló elemzés, NM Innováció, 2025.